Kavabata Jaszunari – Szépség és szomorúság

27 Sze

Első reakcióm a könyvvel kapcsolatban: Yay, van a Libriben! Második: yay, van könyvem, amit olvashatok, és nem német, és nem is Muszasi. Majd még egy kis extra: yay yuri ^^ Viszont maga a könyv eléggé vegyes érzelmeket hagyott bennem a maga majdnem 200 oldalával.

De kezdjük megint az íróval a dolgot. Kavabata Jaszunari 1899-ben született Oszakában. Szüleit két éves kora körül elvesztette, majd később a többi közeli hozzátartozóját is, és ezért anyja rokonainál élt. A Tokiói Egyetemen diplomázott japán irodalom szakon. Kavabata írás mellett tudósító is volt, és segédkezett a Bungei jidai folyóirat megalapításában. Leghíresebb regénye a Hóország (ami a közeljövőben meg fog jelleni az Ulpiusház gondozásában), melyet 1947-ben írt. 1968-ban Kavabata irodalmi Nobel díjat kapott, ő az első japán, aki elnyerte ezt a díjat.

Kavabata irodalmára hatással volt a két világháború, vagyis inkább annak veszteségei, amit a családján is érezni lehetett. A Szépség és szomorúságot 1964-ben írta. Érezhető is magán a regényen, hogy nem a mai japánban játszódik, főleg azért, mert a hölgyek végig kimonót viselnek, ami ha jól tudom, már Kiotóban se annyira szokás manapság 🙂

Térjünk rá a történetre. Oki Tosjó 50-es éveiben járó író, aki Kiotóba utazik, hogy ott hallgassa meg az újévi harangokat. Egyedül utazik, feleségét és már felnőtt fiát nem viszi magával, ugyanis Kiotóban találkozni akar valakivel. Ez a valaki nem más, mint a most már híres festőnő, Ueno Otoko, aki mellesleg pár évtizeddel ezelőtt Oki szeretője volt. Az író azonban a vonatról leszállva nem a rég nem látott szerelmét, hanem egy csinos fiatal lányt lát meg. A lány, Keiko a festőnő tanítványa, együtt él mesterével Kiotóban. Keiko nagyon szevedélyes, heves lány, ráadásul rémisztően gyönyörű is. Otoko, Oki és Keiko együtt hallgatják a harangokat, és Otoko megpróbálja elkerülni, hogy valamikor is kettesben maradjon Okival. Az író másnap visszautazik Tokióba a családjához. Csakhogy Keiko hamarosan meglátogatja Okit a fővárosban, persze a látogatásnak van hátsó szándéka. Keiko meg akarja bosszulni Otoko sérelmeit azzal, hogy tönkre teszi Oki családját. Keiko és Otoko ugyanis szeretők, és a fiatal lány halálosan szerelmes a festőnőbe.

Ez lenne úgy nagyjából a történet. Nos akkor vélemény:

A történet maga nem bővelkedik az izgalmas fordulatokban, de remekül leírja Oki és Otoko tragikus szerelmét. Mégis azt kell mondjam kedvenc szereplőn Keiko volt, aki eléggé komplex személyiség. Mert egyfelőle rettenetesen nőies, másfelől gyűlöli a férfiakat, és halálosan szerelmes Otokoba, azonban állítja, hogy bármelyik férfit el tudja csábítani, még Okit is, sőt oki fiát is! Keiko absztrakt képeket fest, és végig érezhetjük, hogy nem a festészet miatt marad mindig Otoko mellett. Azt kell mondjam, a regény végére se sikerült teljesen megértenem Keikot ^^’ Teljesen ellentmondásosan viselkedik, és olyan dolgokon is megsértődik, amin nem kéne, ráadásul a legváratlanabb pillanatokban akadhat ki valamin. Ebben kicsit hasonlít egyik ismerősömre, talán épp ezért érdekelt annyira a figurája. A regény vége érdekes lezárás, ami tulképpen nem árulja el nekünk ennek a tragikus szerelmi pókhálónak a végét. Mert hát Oki számára cseppet sem közömbös se Otoko, se Keiko, de ott van még a felesége is, Fumiko. Persze Otokoban is él még az Oki iránti szerelem, de ott vannak még Keiko iránti érzései is (ugyanis mint később kiderül szexuálisan inkább ő csábította el a fiatalabb lányt), melyek miatt folyamatosan kínozza az önutálat, de mégsem bírná elviselni, ha a lány elhagyná, és egyedül maradna.

Mindent összevetve egy jó könyv volt. Bár voltak benne eléggé “érdekes” részek, meg pár szintén khm “érdekes” momentum a szexualitással kapcsolatban, de megható is volt. A nyelvezete eléggé jó volt, könnyen olvasható, kivéve azokon a lapokon, ahol kis nyomtatási hibák voltak, és kettősen látszottak, és majdnem kifojt a szemem 😀 A borító viszont most annyira nem tetszik, pedig általában az Ulpiusos borítók szépek szoktak lenni 🙂

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s