“Furuike ya
kawazu tobikumu
mizu no oto” /Basho Matsuo/
Oké, leszögezem, hogy alapvetően nem szoktam kedvelni a haiku-kat, mert valahogy tömörségük nem az én világom. Szeretem körüljárni a dolgokat, mindent részletesen leírni és megvizsgálni.
De mivel most éppen fordításelmélet vizsgára készülök Albert Sándor remek “Fordítás és Filozófia” című könyvéből, ezért kicsit foglalkuzzunk azzal, hogy le lehet-e egy ilyen versikét fordítani, és ha igen, akkor mégis hogyan? A mégis-hogyanra lássunk pár vicces példát 😀
TÓ
Öreg halastó szendereg a langyos
magányba némán… Most beléje cuppan
loccsanva egy locsos varangyos. /Kosztolányi Dezső/
MEGLEPETÉS
Ó, az öreg tó!
Egy béka ugrott belé –
megcsobbant a víz. /Képes Géza/
Lábát kinyújtja hosszan
a versenyúszó béka,
mikor a tóban lottyan. /Faludy György/
Sima víztükör.
Béka ugrál a parton –
Megcsendül a tó. /Rácz István/
No igen. Bárki megállípthatja már ebből is, hogy haiku-t fordítani nehéz. A nehézség a japán nyelv hangzásában, és a japánok kultúrjában rejlik, amit ugye nagyon nehéz átadni ebben a 17 szótagban. Ettől függetlenül maga a haiku lefordítható, de a hangzás, és az érzés, amit a japánokban kelt, nem jön át. És valószínűleg nem is fog. Nekem személy szerint Rácz István fordítása tetszik a legjobban, mert egyszerűségében közelít az eredetihez, meg kicsit hangzásában is, viszont tartalma ugye nagyon más, mert hát a ‘furuike’ az inkább öreg tó, mintsem sima víztükör, és a béka nem ugrál a parton, hanem ‘tobikumu’, vagyis beleugrik.
Persze a haiku fordításának nehézsége valóban abban rejlik, hogy ilyen tömören meg kell fogalmazni egy komplex dolgot. Mert lehetne mondani, hogy a haiku tulképpen egy komplex gondolat-jéghegynek csupán a csúcsa. Mellesleg Basho fentebb említett verse a japán irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. És most következzen egy idézet Bártosi Balogh Benedek Dai Nippon című könyvéből arról, hogyan értelmezi egy japán ezt a verset:
“A sötét őserdő komor lombjai alatt mohos-falú régi templom áll, s mellette kis tó terül el. A vidék néma, csendes. Nincsen semmi hang, nincs semmi zaj, néma minden, mint a halál. Az ember egyedül andalog a halotti csendben gondolataival. Hirtelen megriad tőle a béka, beugrik a tóba, s megtöri a csendet, mely természetet, lelket egyaránt eltölt. Vegyük hozzá ehhez, hogy a hely egy régi történeti nevezetességű pont, melyről ezer emlék, ezer rege beszél. Ha mindezt együtt elgondoljuk, ugye szép ez a semmitmondó költemény, mely a gondolatnak egyetlen – a legkiválóbb – pontját mutatja meg csupán.”
Szóval tu a haiku is szép és értelme lenni, csak tovább kell menni gondolatban tovább kell jutnunk a vers határain… És akkor még a végére következzen egy vicces angol fordítás 😀
Old dark sleepy pool…
Quick unexpected frog
Goes plop! Waterplash! /Kenneth Yasuda/
Anime Blog by Nyufi 
Sunyiii 😀 Most jött ki a Tatakau Tsubasa 2!! 😀 Run-Run-Run!!!
nagyon érdekes. fordítani még nem próbáltam haikut, bár írni már igen. nekem nagyon tetszik a tömörsége, a benyomásszerű jelleg, ahogy egy ecsetvonással világot fest, aztán az olvasónak kell benépesítenie.
vénséges tóba
béka ugrik rémülten
s csobban nagyot
ez én voltam, most.
Jók ezek a ‘tényfeltáró’ (XD) írások:D
Én szeretem a haiku-kat a maguk tömörségével, meg hogy olyan lényegretörők és, hogy sok minden van bennük. Jó az a jéghegyes hasonlat rájuk. A fordításoknál érdekes, hogy csak a Faludi Gyuri bácsi írja le egy mondatban az egészet. Nekem ez a változat tetszett leginkább.
Nem volt túl sok haiku-hoz szerencsém, de azok, amiket olvas(gat)tam, azok megindították párszor a fantáziám. 😀 Btw, ja; nem könnyű falat lefordítani egy-egy művet, szal Én mindössze egyet mertem még anno bevállalni… *horror*
“Nekem személy szerint Rácz István fordítása tetszik a legjobban…”
Ha mindenképpen választani kell, akkor szerintem is. De aki ismer, az tudja, hogy nagyon nem vagyok fordításpárti (csak ha muszáj), és éppen ezért nem is szoktam haikukat olvasni. De majd ha megtanulok japánul, fogok :P.
Bocsi mindenki, hogy nem reagáltam, meg hogy néhány komment nem jelent meg (femaleanon felesleges kommentjeit töröltem), csak vagy a WordPress rendszer, vagy a Gmail vacakolt kicsit :S
Na, akkor sorjában:
femaleanon: Igen, tudom, már meg is néztem, de nem volt időm írni, és nem is lesz a héten, mert vizsgák…
Vale: Fordításnak nem rossz, bár gondolom, hogy azért téged már befolyásolt az, hogy a japán vélemény szerint miről szól Basho verse ^^ Én nem vagyok a verselős típus, az valahogy nem nagyon megy, és a tömörség sem erősségem. A fordítás viszont igen 🙂
carnelian: Örülök, hogy teccik ^^
Kayama: Szerintem Faludy György fordításával az a probléma, hogy a lottyan szó egy kicsit megtöri a hangzást, és nem lesz annyira nyugodt, mint az eredeti mű. De ez csak szvsz persze 🙂
Junchidono: Fordítani sosem könnyű. Aki könnyűnek ítéli meg, nem végez profi munkát 😛 Szerintem talán a fordítás az egyetlen dolog, amiben szeretek maximalista lenni 😀
traumus: Azért japánul megtanulni nem feltétlen elég, mert kell egy bizonyos affinitás ahhoz, hogy tudd élvezni az ilyen verseket. Ez azért a japánokban sincs meg mindig. Nem egy animében/mangában láttam már, hogy idéznek egy haiku-t, és utána megszólalnak, hogy ‘ez meg mit jelent?’ 😀
Sunyi Nyufi: Lehet, hogy befolyásolt, de akkor tudat alatt, mert én csak úgy fordítottam, amilyen benyomást keltett bennem.
Vale: Alapvetőn minden befolyásolja az embert tudat alatt 🙂 Főleg ha olvasol valamit, mert az mindig kicsit változtat a világról kialakított nézeten. De ebbe most ne menjünk bele, mert ez már pszichológia és nem fordítás