A fordításról csak úgy általában

27 ápr

Először is szeretném elmondani, hogy sok lesz a személyes vélemény a bejegyzésben. Mert ugyan nagytöbbségében azt adom vissza, amit én egyetemen fordítástudomány címszóval tanulok, de mivel mi ugye eléggé sok különböző tudományos nézetről tanulunk, ezért itt csak azok fognak kifejezésre jutni, amivel én is egyetértek 🙂 És még azt is hozzáteszem, hogy egyelőre még nem vagyok profi fordító, szóval nem nagy igazságokat, hanem meglátásokat írok majd le, amikben persze lehetnek hibák. Ha bárkinek feltűnne ilyen, ne habozzon szólni 😉

Nos először is ami egy fordításnál szerintem a legfontosabb, és ugyan egyértelműnek tűnhet, de mégsem az: az eredeti nyelvről való fordítás! Természetesen a fan fordításoknál (pl amik a Mangazin-on fellelhetők) megbocsátható, hiszen a fordítást fanok készítik szintén fanoknak, és nem profik, akik ezért pénzt kapnak. Hogy miért hoztam ezt mégis fel? Mert ott van pl a Borsmenta manwha, amit nem koreai nyelvről fordítottak. Az eredeti nyelvről való fordítás több szemponból is fontos. Először is azért, mert minden fordításnak arra kell törekednie, hogy egészen magas ekvivalenciát alakítson ki a forrásnyelvi és célnyelvi szöveg között. (Ekvivalencia jelen esetben egymásnak való megfeltetést jelent.) 100%-os ekvivalencia nagyon ritkán érhető el, mert az azt jelentené, hogy nem csak ugyanazt jelenti a mondat, hanem hogy grammatikailag is ugyan olyan, mint az eredeti mondat, ráadásul ugyanannyi szóból is áll. Ezt szinte képtelenség elérni. Ebből következően az a fordítás sosem lehet teljesen ekvivalense az eredetinek. És ha egy nem teljesen ekvivalens fordításból fordítunk, akkor értelemszerűen a magyar fordítás sokkal távolabb lesz az eredeti értelmétől. Ezt most megpróbálom érzékeltetni egy japán -> angol -> magyar példán. A mondat egészen sablonos, köszönhetően annak, hogy japánul igazából nem tudok 😀

Japán mondat: Keichi ga ringo o taberu.

Angol mondat: Keichi eats an apple.

Na már most angolból magyarra két féle képpen lehet fordítani, ha nem ismerjük az eredeti japán mondatot:

Magyar mondat (1): Keichi eszik egy almát.

Magyar mondat (2): Keichi almát eszik.

A két mondat között a különbség nem sok, tulajdonképpen csak az, hogy mit emelünk ki. Az első magyar mondatban ugyanis hangsúlyosabb az, hogy Keichi eszik, mellékessé téve, hogy éppen mit, míg a másodikban inkább az almát emeljük ki. Ez a “hiba”, amit mellesleg kezdő fordítók gyakran elkövetnek, az indoeurópai nyelvek és a magyar eltérő mondatszerkezetéből fakad. Az indoeurópai nyelvek ugyanis SVO (alany -> állítmány -> tárgy) mondatszerkezetet használnak, míg a magyar SOV-t. Nagyon sok angolról fordított mondat ezért szokott magyartalannak, mert olyan nem fontos mondatrészt emel ki, ami a magyarban nem lenne hangsúlyos. Az ilyen hiba kiszűrhető általában, ha japánról magyarra fordít valaki, mivel a japán hasonló szórendet alkalmaz.

Ami még általában hiba szokot lenni a fordításokban a nem karakternek megfelelő szóhasználat. Fordításnál nem elég ugyanis ténylegesen a szöveget fordítani. Figyelembe kell venni a szereplő életkorát, szociális státuszát, iskolázottságát, hogy tartozik-e valamilyen csoporthoz korosztályán belül, és persze hogy milyen az egyéni stílusa. Vegyük példának Io-t a Borsmentából. Io egy 13-14 év körüli fiú, aki gazdag családból származik, és a “deszkások” csoportjához tartozik. Na már most ugye Io személyiségéből fakadóan nem szereti, ha gyerekként kezelik. Éppen ezért a “nyanya” szó használat nem a legjobb az ő esetében, mivel a mai 13-14 évesek nem ezt a szót használják, amikor egy láynt öregnek akarnak titulálni, hanem inkább “vén szatyor”, “öreglány” kifejezéseket. Ennek az az oka elsősorban, hogy a “nyanya” hangzása eléggé gyerekes, míg ebben a korban a tindézserek minden megtesznek, hogy felnőttnek tűnjenek.

Mindezek mellett ráadásul párbeszédnél azt is figyelmbe kell venni, hogy ki beszél kivel. Magyarra például nem jellemző a japán keigo szintű udvariasság, de még midnig több udvariassági formulánk van, mint például az angol nyelvnek. Ez pedig fontos tényező, amikor például egy tanár-diák párbeszédet fordítunk, ahol azért valószínűleg a diák valamennyire tisztelettel viszonyul a tanár iránt, ezért nem fogja úgy megszólítani, mint a barátait, ennek köszönhetően változik a szóhasználata, de még a mondatszerkesztése is! Mert hát egy tanárnak általában teljesen megszerkesztett, és nem hiányos, félmondatokkal válaszol az ember.

Ami nehézség még fordítás esetén, főleg japánról történő fordításnál a reáliák fordítása. Reáliának nevezzük azokat a nyelv-, kultúraspecifikus fogalmakat, melyek a célnyelvi kultúrában nem találhatók meg, és valószínűleg az olvasó nem is ismeri. Reália eléggé sokminden lehet városnévtől kezdve a gyermekjátékon át ételig bármi. Vegyünk egy egyszerű példát japánból: onigiri. Ez a szó magyarra leginkább a ‘rizsgolyó’ szóval fordítható, és tulképpen csomósan megfőzött rizst jelent, amiből vizes kézzel formát gyúrnak, és még hozzátesznek többnyire egy algalapocskát is, amivel tulképpen evésnél megfogják a rizsgolyót. Mondhatnánk ugyan, hogy a rizsgolyó szó teljesen ekvivalens az onigiri-vel, de igazából az ekvivalencia jelen esetben nem segít, ha a célközönség nem tudja, mi az a a rizsgolyó. Plussz mangák esetében felmerül az a probléma is, hogy hogyan fordítsuk rizsgolyónak az onigirit, amikor a képen látható, hogy az egyik szereplő hároszöges onigirit dug a másik orra alá ^^’ Ilyenkor a fordítónak attól függően, hogy ki a célközönség, éshogy milyen médiát fordít, több lehetősége van:

Ha a célközönség valamennyire járatos a japán kultúrában, meghagyhatja az onigiri szót eredeti alakjában, illetve a mondat hangzásától függően fordíthatja egyszerűen rizsgolyónak, hiszen érteni fogják, mit takar.

Ha a célközönség nem ismeri ezt az ételt, akkor számukra bizony magyarázni kell. Ezt lehet lábjegyzetben illetve körülírással. Legtöbbször a körülírást szokták használni, mert regényeknél pl nem igazán mutat jól a lábjegyzet vagy a függelék a regény végén. Mangánál is ritkán látni lábjegyzetet, és igazából én még csak egy-két angol nyelvű mangánál láttam függeléket is… A körülírás megoldása viszont problematikus, ugyanis a fordító szavakat told be a mondatba, amivel megtörheti az eredeti mondat gördülékenységét.

Természetesen a célközönséget máskor is figyelembe kell venni, nem csak a reáliák fordításnál, hiszen a szóhasználat is nagyban függ attól, hogy mi áll közel az olvasóhoz. Véleményem szerint a mangáknál azért nehéz eltalálni, hogy pontosan mi is lenne a helyes szóhasználat, mert nem teljesen tisztázott, hogy milyen korosztálynak is szól a manga. A Borsmenta például egy tipikusan shoujo képregény, ergo a célközönsége a tizenéves lányok, akiknek a szóhasználatához kell igazodni. Ez eléggé nehézkes feladat, mivel egységes aktuális szlengszótár készítése szinte egyenlő a lehetetlennel. Marad a fordítói megérzés, ami vagy jó, vagy nem. Ezt alapvetően a lektornak kell eldönteni 🙂

Hmmm… asszem perpill ennyit akartam hozzászólni a témához. Persze lehetne még többet, mert ellehetne még mondani, hogy a fordítás nagyban függ attól, hogy a fordító milyen elveket vall a fordítással kapcsolatban, de ebbe annyira ne menjünk bele 🙂 Inkább csak elmondom, hogy szerintem milyen egy jó fordítás. A jó fordítás szvsz ragaszkodik ugyan az eredeti szöveghez, de csak addig míg ez nem okoz fennakadást a fordítás nyelvezetének gördülékenységében. Ilyen esetekben ugyanis mindig azt kell figyelembe venni, hogy célnyelven összefüggő és értelmes legyen a szöveg. Magyarán akármennyire is pontos a fordítás, ha nem elég magyaros, akkor nem jó 😛

Majd ha még eszembejut valami a fordítással kapcsolatban akkor hozzáteszek még, de asszem egyelőre ennyi lett volna ^^ Asszem eléggé jól elkerültem a szakszavakat… Bár rájöttem, hogy ezeknél a legnagyobb probléma, hogy a többségük németül van a fejemben… fránya német szak 😀

Mellesleg ha valakit jobban érdekel a téma tudom ajánlani Klaudy Kinga Bevezetés a fordításelméletbe című könyvét ^^

PS: Oké… én tényleg nem akartam konkrétan leszólni semmilyen fordítást, de most néztem Animax-on Honey & Clover-t, és el kell mondanom… hogy ha mégegyszer meghallom azt a szót, hogy “vásárlóközpont”, akkor valakit meg fogok ütni >_>

Advertisements

21 hozzászólás to “A fordításról csak úgy általában”

  1. black87 április 28, 2008 - 2:33 de. #

    Hogy szalad az idő, már hajnali fél 4 van, ideje aludni..

    [tl;dr]

  2. shearer április 28, 2008 - 5:23 du. #

    Örülök, hogy végül megírtad ezt a bejegyzést mert elég érdekes dolgokról szóltál benne és még példákkal is demonstráltad a dolgokat, amiért külön piros pont jár 😀

    És igen, egyetértek ezekkel a dolgokkal, ilyennek KÉNE lennie egy tökéletes fordításnak, dehát ugye olyan nincs 🙂
    Én magam is elég sokat fordítok a mangazinra (meg amúgy is, de az teljesen más tészta), tehát nekem is van elképzelésem arról, hogy mi fontos egy fordításban. Én általában úgy állok hozzá (bár itt megjegyzem, hogy én ugye a mangák esetében mindig rá vagyok kényszerülve a közvetítő nyelvre, tehát ha esetleg már ott hiba van [ami mindennapos] akkor én is meg vagyok lőve), hogy az ekvivalenciára főleg élvezhetőség szempontjából törekszem. Sőt, néha nem röstellem csak úgy saját szakállamra feltuningolni is az élvezhetőséget, nagyon szívesen szlengesítek (a magyar nyelv aranybánya ilyen szempontból) és játszok a magyar nyelvvel (lsd. Doraemon, buksikopter). Bátran nyúlok bele az eredeti mondatba, irtózom a tükörfordítástól. Szóval nekem az a célom egy forításnál, hogy létrejöjjön egy élvezetes gördülékeny szöveg, amit élmény olvasni ÉS megfelel a képeken látott cselekménynek. Néha görény vagyok és teljesen más lesz a magyar szöveg, mint ami az angol volt, de ez főleg akkor jellemző, amikor az angolnak semmi értelme sem volt (vagy csak nekem nem sikerült dekódolnom – volt már ilyen). Nem tartom magam különösebben jó fordítónak, sőt gyakran trehány vagyok és van jópár olyan régi munkám amivel nem vagyok kibékülve, de ad1: lusta vagyok feljavítani ad2: csak magam miatt nem vagyok elég igényes, az olvasók nagy részének meg jó úgyis – ha mégse és szóvá teszik akkor esetleg korrigálok 🙂
    Viszont sosem kérek pénzt a mangafordításaimért (legalábbis eddig még nem :D), tehát én felmetve érzem magam minden szakmai felelősségrevonás alól. Amit saját kedvtelésből csinálok, azt hadd csináljam úgy ahogy én akarom. Ha szerintem jó és élvezetes, akkor csak ritkán tud érdekelni a kritika, hiszen ez főleg magam szórakoztatása 😀 Persze ez is görénység, mert másokkal ennyire azért nem vagyok elnéző XD De mivel úgy általában nem végzek rossz munkát, ennyit megengedek magamnak 😛
    Btw, a magyartalan mondatok nálam is előfordulnak, de pont ezért nézetem már egy ideje át minden fordításomat (kivéve talán az Elfen Liedet). Ezt a rossz szokásomat betudom a genetikának, nem vagyok oridzsinál magyar 😛

    Szoktam pénzért is fordítani, de azok jellemzően szakszövegek (a legutóbbi pl. egy levél volt vagyonátruházási illeték be nem fizetésének az ügyletével, előtte pedig szilikonkarbid lapok technikai adatlapja) és szvsz teljesen más elbírálás alá esnek.

    Nah, csak ennyit akartam hozzászólni, a lényeg, hogy szerintem egyetértünk a dolgokban és TE remekül megmagyráztad amit ÉN csak felszínesen felróttam a Borsmentának 😀

  3. Sunyi Nyufi április 28, 2008 - 6:04 du. #

    shearer: Na igen, amit írtam, azok alapvetően nem vonatkoznak a fan fordításokra, melyknél elkerülhetetlen gogy fordításról fordítsanak, és ez így is van jól 🙂 Hiszen ezeket ingyen be lehet szerezni, és mindenki úgy indul neki, hogy ennek tudatában is van… Viszont a Tarot Café és a Borsmenta angolról való fordítása szvsz nem jó megoldás…

    Jah, és a fentebb leírt dolgokat persze hogy általában a fordító magától megcsinálja, és minél tapasztaltabb, annál jobban 🙂 Ezért is hívják fordításelméletben az ilyen folyamatok egy részét automatikus átváltási folyamatoknak ^^

    Szakszöveg fordítása pedig teljesen más kategória persze, mert ott a stílusnál sokkal fontosabb a szöveg pontossága.

  4. SlyZero április 29, 2008 - 9:58 du. #

    Ez a másodkézből való fordítás tényleg vicces tud lenni, emlékszem én annak idején az Elfen Lied openingjén akadtam fenn, ugyanis az első fordítást még az angolt vette alapul. A vicces a dologban az, hogy az angol tökéletes fordítása volt a latinnak, a magyar pedig az angolnak, csak éppen mégsem lett köze a latin eredetihez. (Azokról az esetekről már nem is szólok, amikor már az angol sub is baromság.)
    A manga fordításoknál még külön csapda lehet az általad is említett udvariassági forma, amit ugye a magyar és a japán is ismer, de az angol már nem igazán. Példának okáért a Negima manga fordításánál, csak viszonylag későn említették az angol fordítók (egy poén magyarázataként), hogy az előző 197 fejezetben Negi mindvégig magázta a diákjait.
    A magyartalan mondatokhoz no comment. Na, jó, mégis: Ez az a hiba, ami még akkor is feltűnik az embernek, ha nem ismeri az eredeti, mégis undorítóan gyakori hiba, még hivatalos szövegekben is.
    Szakszövegekhez: Ez már kemény dió. Az ember tényleg csak akkor vágjon bele, ha ismeri a vonatkozó tudományágak szakszavait, mert különben esélytelen. Igényesebb hivatalos fordításoknál még ilyen esetben is beállítanak egy szaklektort a biztonság kedvéért, de amilyen sóherok a mai kiadók, egyre gyakoribbak az ilyen esetek:
    http://www.haldesign.hu/blog/index.php/2007/09/02/mi-az-a-tipografia-2/
    De kicsit emberközelibb példaként említhetném akár a magyarnyelvű photoshoppot is.

  5. Sunyi Nyufi április 29, 2008 - 10:14 du. #

    No igen… ahogy fordításelméleten is mondta a tanárnő: egy fordításnál sokat számít a szöveg, a fordító tapasztaltsága, meg hogy mennyit fizetnek érte… Mert hát ugye a fordító sem utazik minden esetben perfekcionizmusra (minek rágódjon azon, hogy a lehető elgjobban fordítson magyarra egy mondatot, ha a béréből a napi betevő se nagyon jön ki?).

    Magyartalan mondatok sajnos valóban sokszor előfordulnak, főleg kezdő fordítóknál, de még a tapasztaltabbaknál is. Én személyszerint ezt a hibát arra vezetem vissza, hogy mivel a fordítás egy két nyelvet magába foglaló folyamat, és feltételezi, hogy a fordító mindkét nyelvet jól ismeri mind lexikális, mind mondatszerkezeti szinten, és bármikor tud átváltásokat végezni a másikról. Épp ezért számára a mondat, ami egy anyanyelvi olvasónak az eredeti ismerete nélkül ‘magyartalannak’ tűnik, valószínűleg a fordító számára kevésbbé az, mert hát befolyásolja a forrásnyelvi szöveg. De persze ez csak egy személyes vélemény volt most, nem tudom, hogy van-e bármi fordítástudományi alapja… (ha nincs akkor találtam egy egész jó témát egy doktori disszertációhoz XD)

    Egyébként a programok és szakszövegek fordításnál valóban az a legtöbbször a probléma, hogy nem alkalmaznak szakmabeli lektort. Nem várhatjuk el szegény fordítótól, hogy mindenhez értsen… Főleg egy olyan komplex progihoz, mint pl photoshop ^^’

  6. SlyZero április 29, 2008 - 11:00 du. #

    Nem a fordítótól várom el, hogy ennyire vágja a szakszavakat, hanem a forgalmazótól, hogy olyan embert találjon, aki ennyire vágja ezeket. Ha már grafikai programokat akar átültetni magyar nyelvre, akkor igenis kaparjon elő egy elektronikus grafikust.
    Más, amivel a manga fordítók ugyan nem sűrűn fognak találkozni, de nekem pl. elég sok „örömteli” pillanatot tud okozni. Az angol folyószövegekben elég gyakori (értsd: mindig előfordul) a szóismétlés, ami ott nem számít hibának, de a magyarban már nagyon is. Itt még nem is azzal van a baj, hogy találok-e rá megfelelő szavakat (szerencsére eléggé bőséges a szókincsem), hanem, hogy a jövendőbeli olvasó megérti-e majd azokat (mert neki már nem biztos).

  7. Annie Rider április 30, 2008 - 12:51 du. #

    Hasznos bejegyzés lett, szívesen olvasnék még a témáról. Ez a fordításelmélet pont olyan dolog, amiről egyszerű halandó nem igazán tanul. Az idegen nyelv tanulás soha nem arra megy rá, hogy a másik nyelvet tökéletesen át tudjuk ültetni, hanem hogy a sajátunkat valahogy ki tudjuk fejezni. Ez mondjuk logikus is, általában egy magyar embernek inkább arra van szüksége, hogy idegen nyelven meg tudjon szólalni, illetve hogy értse azt, mint hogy magyarítani tudja. Általánosban mondjuk értelmetlen is lenne fordításelméletet tanítani, mivel 14 évesen még a magyar se áll olyan biztos lábakon, gimiben megy a hajsza a nyelvvizsgáért – ami legtöbbször egynyelvű, tehát megint csak időhúzás lenne, egyetemen meg sokszor anyanyelvű nyelvtanár oktat, annak meg magyarázhatom, hogy ugyan nem ugyanazt jelenti a mondat, de ez sokkal magyarosabb.

    Szóval olvasnék még a témáról, ha írsz, egy könyvnek mondjuk nem esnék neki, ahhoz túl sok minden van, amit még el kell olvasni. A fanfordítások abból a szempontból jók, hogy egyszerűbben tettenérhetőek a hibák, mivel sokkal szembeszökőbbek, vagyis lehet őket elemezgetni, tanulni belőlük. (Persze van pár kifejezetten jól sikerült fordítás, de az a kivétel.)

    Ez a fordítás jó téma, mert sokat lehet róla elmélkedni, de sosem lehet végső megoldásra jutni. (Annak idején ez volt magyar érettségin az egyik esszétéma, valószínűleg pont ezért.) Ha szöveghű, akkor nem magyaros, ha magyaros, nem szöveghű, képregényeknél meg ott vannak még az sfx-ek is, fordítsuk-e vagy ne, írjuk át vagy írjuk mellé, meg amit mondtál, a reáliák (új szót tanultam!), keressünk-e hasonló szót, vagy magyarázzuk, vagy csillagozzuk, és kötet végén szómagyarázat? Amcsi mangákban főleg kajáknál sokszor egyszerűen keresnek egy külsőleg ahhoz hasonlító nyugati megfelelőt, és odaírják. Hát nem mindegy, hogy ocsadzukét szürcsöl valaki vagy levest? A történet szempontjából biztosan, de mégis megmásítja a tartalmát.

  8. Sunyi Nyufi április 30, 2008 - 1:09 du. #

    SlyZero: A szóismétlés valóban problémás, főleg az idéző forumláknál, amiből angolban csak a “says” “said” van, magyarban viszont rengeteg szerencsére 🙂

    Amúgy meg manapság mindenki azon spórol, amin tud. Ahelyett, hogy úgy állnának hozzá “lesz nyereségünk, mert minőségi dolgot dobunk a piacra, amire az emberek szívesen adnak ki pénzt”, inkább a biztosabb utat választják, és a kiadások csökkentik, hogy a nyereséget növeljék… Nagyon rossz tendencia >_>

    Annie: Hát igen, alapvetően egyetemen sem ezt tanulod, bár volt nekünk a német képzésen belül 2 félév fordítás szemináriumunk, de az gyakorlati óra volt, és fordítgatni kellett rajta. Szerencsére a műfordító képzésben tanítanak fordításelméletet, ami nekem eddig a kedvenc témám szerintem így az egyetemi anyagok közül, szóval szívesen írok róla még, ha valami konkrétabb eszembe jut 🙂 (De majdcsak miután megírtam a beandandót fordításelméletből ^^’)

    Tökéletes fordítás ugye alapvetően nem létezik, mert a tökéletsség magában szubjektív 🙂 Amúgy az sfx-ek fordítás el tudom képzelni milyen problémás, nem csak a nyelvi átültetés miatt (poén, hogy a kutya sok nyelven teljesen máshogy “ugat” :D), hanem mert ugye azok részei a képnek… macerás kérdés :S Az ilyen “levest szürcsölgetős” dologhoz én pedig úgy állok hozzá, hogy ameddig a történet cselekményét nem befolyásolja, addig szabad a behelyettesítés, mert ez tulképpen megkönnyíti az olvasó helyzetét, aki folyamatosan tudja olvasni a szöveget, mert nem töri meg azt egy idegen szó, amit valószínűleg nem is ért.

    Egyébként még egy példa a szöveg megmásítására (erről Albert Sándor Fordítás és filozófia című könyvében olvastam): Mikor a misszionáriusok próbálták az eszkimókat keresztény hitre téríteni, egy kis trükköt kellett alkalmazniuk a Biblia magyarázataiknál, melyekben ugye azt mondják, hogy “mi mind Isten bárányai vagyunk”. Na már most akkoriban egy eszkimónak fogalma nem volt arról, hogy mi az a birka, mert viszonylag kevés legel a jégtáblákon, ezért a missizonáriusok a “mi mind Isten fókái vagyunk” módosítás alkalmazták, hogy az eszkimók is megértsék, miről is van szó ^^

  9. SlyZero április 30, 2008 - 5:29 du. #

    „hanem mert ugye azok részei a képnek…”
    Ha háttér díszítőelemei (pl.: Neonreklámok) akkor rendszerint így van, de a háttérzajok, akárcsak a buborékok szövegei, utólag kerülnek a képre. El is szólta magát az egyik kiadó, hogy menyivel könnyebb, ha rétegekre bontva kapják meg az anyagot, hiszen ott tényleg csak át kell írni.
    (Közben gondolkozik azon, hogy csinál egy kisebb írást a képregények szövegszerkesztéséről, de az úgyis olyan hosszú lenne, hogy nem olvasná el senki…)

  10. traumus április 30, 2008 - 5:34 du. #

    Azér’ vagyunk birkák, mert Isten a pásztor oszt’ terlget minket. A fókákat nem terelgeti semmi. Ennek így semmi értelme.

  11. Sunyi Nyufi április 30, 2008 - 10:55 du. #

    SlyZero: Tény, hogy később kerülnek rá, de ettől függetlenül szerintem stílusukban (értsd “betűtípus” meg ilyenek) szerintem eléggé beleolvadnak a képbe annyira, hogy azt nem japán jelekkel nehezen lehessen megoldani.

    Trau: vazz, kössé’ mán bele 😀 És akkor a fóka helyett te milyen állatott választottál volna, amivel elmagyarázod az eszkimóknak, mire is gondolsz? 😛 Mellesleg nem csak ezért választották a bárányt, mint szimbolúmot az emberre az ember-Isten kapcsolat során…

  12. traumus május 1, 2008 - 4:35 du. #

    Nem úgy álltam hozzá, hogy “én ebbe most belekötök”. Én elmondtam volna, hogy mi az a pásztor, és mi az a bárány, és ezután az idézetet, vagy egész egyszerűen elmondom, hogy mi az idézet lényege…
    “Mellesleg nem csak…”
    Ha itt arra gondolsz amire én, akkor tökmindegy, mert erre sem jó a fóka.

  13. Sunyi Nyufi május 1, 2008 - 4:42 du. #

    “Ha itt arra gondolsz amire én…” Hát mivel a gondolatolvasás képességét még mindig nem fejlesztettem ki, erre nem tudok igazán mit mondani…

    Mellesleg szvsz efy eszkimónál eléggé sokáig tartana elmagyarázni, hogy pontosan mivel foglalkozik egy pásztor, és én felesleges túlmagyarázásának tartom a bibliai szövegnek, mert nem az a fontos, hogy ők megértsenek egy kultúrális jelenséget, amivel még soha nem találkoztak, hanem az, hogy Isten és az ember viszonyával képben legyenek.

  14. traumus május 1, 2008 - 6:08 du. #

    Hát te sem fejtetted ki gondoltam én sem, de szerintem te is az ártatlanságra, tisztaságra, (esetleg véráldozatra) gondoltál (ha nem, gomen!), de abból a szempontból, amit én akarok bizonyítani, mindegy, mert a fóka maximum a kaja, vadászat, Északi-sark szimbóluma lehet :D. Ha meg te nem is szimbólumok szintjén gondolkozol, akkor zeen-zen wakaranai, és világosíts föl :D.

    “Mellesleg szvsz…”
    Így van! Ezért ilyenkor a legegyszerűbb, ha nem mondunk ilyen halálra ítélt idézeteket, hanem megmondjuk konkrétan a frankót.

  15. Sunyi Nyufi május 2, 2008 - 5:00 du. #

    A fentiek mind igazak, és alapvetően én is ezekre gondoltam, csak te arról feledkezel el, hogy a fókát nem egy euórpai ember szempontjából kell nézni, hanem egy eszkimó szempontjából a jelen pillanatban. Márpedig szerintem egy eszkimó nem kifejezetten azt fogja a fókánál érezni, hogy ez az Északi-sark szimbóluma. Plussz nem igazán hiszem, hogy lenne ottan náluk bármilyen állat, ami jobban emlékeztetne a bárányra, mint a fóka… Mert persze a jegesmedve fehér meg minden, de azért valahogy mégse jó XD

    És megint csak személyes vélemény, hogy megmondani konkrétan a frankót nincs értelme, ha a másik a kulturális különbségek miatt nem tudja megérteni ^^’

  16. SlyZero május 2, 2008 - 6:31 du. #

    „Tény, hogy később kerülnek rá, de ettől függetlenül szerintem stílusukban (értsd “betűtípus” meg ilyenek) szerintem eléggé beleolvadnak a képbe annyira, hogy azt nem japán jelekkel nehezen lehessen megoldani.”

    Tipográfia gyermekem. Ti-po-grá-fi-a.

  17. traumus május 2, 2008 - 11:26 du. #

    “Plussz nem igazán hiszem, hogy lenne ottan náluk bármilyen állat, ami jobban emlékeztetne a bárányra, mint a fóka…”
    Szárazföldi növényevő – vízi ragadozó xD.

    Amúgy lehet férleértessz; ha csak simán az állatok felcserélésről lenne szó, egye fene, tényleg nem ismerik, meg felesleges elmagyarázni. Nekem azzal van a bajom, hogy jelentőségét veszti egy szimbólum. Akkor inkább ne használják. ‘Isten szeretete és bölcsessége mindnyájunkat körülvesz és útbaigazít.’ (Valami ilyesmire gondoltam, hogy mondják meg a frankót). Jó tudom, gagyi, de nem vész el a lényeg.
    Egyébként szólj, ha idegesítelek, mert akkor megtartom magamnak :D.

  18. Motoko május 5, 2008 - 12:15 du. #

    Nyuff: Gondolkodtál már a podcastoláson?

  19. Sunyi Nyufi május 5, 2008 - 12:34 du. #

    SlyZero: Az sem mindenre megoldás 😛 Főleg ha nem alkalmazzák jól 😀

    traumus: Amúgy nem mész az agyamra, csak szerintem nem fogjuk tudni meggyőzni egymást, mert a különbség a prioritásokban van nálunk, amivel nincs probléma, mert hát mindenki máshogy viszonyul a témához 🙂 Meg szerintem a fenti mondatot is biztosan használták. Az meg hogy egy szimbólum veszít az értékéből minden fordításnál szinte elkerülhetetlen, és csak a fordítótól függ, hogy megmarad vagy sem. Van, aki kihagyja, van aki átírja stb. Ki mit tart helyesnek ^^

    Nem az a lényeg, hogy melyik mit eszik, hanem hogy mindkettő fehér! 😀 Különben is, a reklámokból tudjuk, hogy a jegesmedva nem vadászik, hanem coca cola-t iszik 😀

    Motoko: Nem gondolkodtam, de igazából nem is érdekel a dolog, mert én magam alapvetően inkább az írott média felé hajlok. És bőven elég volt az a videózás, amit Andi csinált con-on 😀 Én nem lenni annyira alkalmas élő szereplésre szvsz…

  20. Rocky január 12, 2009 - 10:42 du. #

    Egyébként fanfordítók esetében azért kell elnézni, hogy nem eredeti nyelvről fordítanak, mert ha arról fordítanának az illegális lenne. (licensz jogok stb.)
    Viszont ha -vegyük az alapot- angolról fordítanak, akkor nem eredeti művet fordítottak -míly meglepően xD- hanem egy angol fanfordítást. Ha azt magyarosítják, az lényegében olyan, mintha lefordítanának egy fanficet. Licensz nuku. Szabad pálya. Egyértelmű, hogy nem erőltetik annyira a japánról fordítást….
    (Bár azért a japánosokkal mi ráellenőrzünk, de a fordítást, mi is angolról csináljuk, hogy viszonylag még a szabályos határán belül maradjunk… -.-)
    És az átírásokról nekem is van egy bejegyzésem a blogomban, ami elolvasható első bejegyzésként a vegyes kategóriában. Blogom linkje a nevem alatt…

  21. Sunyi Nyufi január 13, 2009 - 2:37 de. #

    Attól még hogy nem az eredetiről fordítasz, a fordítás nem lesz legális. A képek, a szereplők és a történet ugyanúgy japán tulajdon, és ha szigorúak akarunk lenni, akkor a magyar fordítás ugyanannyira törvényt sért, mint az angol. Ráadásul a képi anyagot internetről illegális forrásból szerzik be.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s