Fanart – az internetes lopás legújabb áldozata?

8 Sze

6bcb4d46cbcc22e10cabd026732149df

(original art by yutazou)

Nem a legújabb téma, mivel a külföldi anime blogok részén már végig söpört a dolog augusztus elején, és egészen nagy rage érzéseket váltott ki sokakból, viszont köztem és egy haverom között csak most merült fel a téma twitteren. És mivel gondoltam, hogy ne csak Umineko post-ok legyenek folyamatosan, megfogalmazon a véleményem a témában.

Tömören arról van szó, hogy elvileg minden anime blogon post-olt fanart, ami engedély nélkül kerül fel, az lopásnak számít… legalábbis az OFP, vagyis Online Fanart Protection szerint. Ha megnézzük az OFP oldalát, még azt is szépen leírják, hogy ha odaírom, hogy ki a művész, és linkelek az oldalára (mint ahogy én ebben a post-ban meg is tettem), az akkor is lopás, mert nem kértem engedélyt, amit márpedig kérni kell, mert becsüljem meg a képbe fektetett munkát. És különben is, rajzoljam inkább a képeimet, mert az sokkal eredetibb.

Nem könnyű ám nekünk, nyugati animebloggereknek. Először azt akarják, hogy ne használjunk screenshotot, most meg azt, hogy ne használjunk fanart-ot, vagyis hát csak engedéllyel. Igazából ezzel az engedélyes dologgal nem is lenne bajom, ha mondjuk mindegyik képnél ott lenne, hogy ki az alkotó. Bár igazából még ez sem feltétlen elég, mert mint látható, én a fenti képnél megtaláltam az alkotót, megtaláltam az oldalát is, de email link-et nem. Ugyan az info résznél találtam valamit, ami feltételezem, hogy vendégkönyvbe enged bejegyzést írni, de ki garantálja nekem, hogy a művész meg fogja érteni, amit én odafirkálok neki angolul? Meg persze az is kérdéses, hogy mikor kapnék tőle választ, mert hát a blog formátum lényege, hogy valamennyire naprakész legyen az információ, amit az olvasó kap, szóval ha én írok valamit, találok hozzá képet, kérek engedélyt, akkor én azt meg fogom kapni mondjuk egy napon belül? Nem feltétlen. Heteket várni egy válaszra meg senkinek nincs kedve, nem is csoda. Ezért én az engedélykérés dolgot hülyeségnek tartom.

Persze ott van még a lehetőség, hogy a visszalinkelésre, ami sok nyugati blogger szerint megoldást jelent a problémára. Természetesen nem ellenzem a credit-et, mert szép és jó dolog, mostantól én is meg fogom tenni, ha tudom. De mi van, ha egy olyan kép, amihez Dan/Gelbooru-n nincs ott az artist tag, vagy a képet 4chan-on ill. egyéb imageboard-on, photobucketen stb találtam? Erre a legtöbb blogger válasza az volt, hogy “használj pixiv-et, ott ki van téve mindig az alkotó”. Gondoltam jó, nézzük meg a Pixiv-et. Greasemonkey-val még találtam egy olyan script-et is, ami a fő menüket lefordítja, meg emellé még egy útmutatót is, így a regisztrálás könnyen ment. De kb eddig könnyű a dolog. Ugyanis ha nem akarsz random szinten böngészni a rengeteg kép között, akkor keresni kell, persze japánul. Addig még ezzel sem volt gondom, amíg mondjuk animére és szereplőre kerestem rá, mert azok japánul is fenn vannak MAL-on, de amikor pl ehhez a post-hoz kerestem képet, akkor már gond volt. Valami lopással kapcsolatosat akartam, szal Wakan megnyit, szövegszerkesztőbe beírtam, hogy ‘dorobou’ (=tolvaj), átmásolás Pixiv-be, de a keresés nem adott ki semmi jót. Vissza Wakan-ba, szótár részben megnézni, hogy a lopást hány féle képpen lehet kifejezni és leírni. Megint keresés Pixiv-ben, semmi jó. Wakan-ban rákeresni az üldözésre, bemásolni Pixiv-be, semmi jó. Visszatértem az általam megszokott Danbooru-hoz, ahol a ‘chase’ tag-et beírva rátaláltam erre a képre. Természetesen a kép Pixiv-ről származik, szóval márcsak úgy poénból is megnéztem, hogy mégis milyen tag-ek vannak ehhez a képhez, mivel ugye nagyon nem láttam amikor az üldözésre kerestem rá. Kemény 4 tag volt Pixiv-en a képhez, abból egy a Touhou tag volt, a másik 3-at baszolút nem értettem, bár a Wakan szövegszerkesztője szépen kiírta romanji-ban őket, de esélyes, hogy köze nincs ahhoz, hogy mit látok a képen. Ezzel szemben Danbooru-n 18 tag volt a képhez, és abból 16 csak azzal foglalkozott, hogy mit láthatunk a képen. Szóval: Pixiv SUCKS.

Bár igazából amit alapvetően nem értek megint, az a japánok hozzáállása. Mármint, ha én felteszek valamit az internetre, ami a saját kreálmányom valamilyen szinten, és időt fektettem bele, és nem szeretném, hogy valaki más engedély nélkül használja, akkor alap, hogy aláírom, vagy teszek rá vízjelet. Én komolyan megértem őket, én sem szeretném, hogy a Photoshop-os munkáimat, de amelyiknél valóban el akarom ezt kerülni, ott szépen rá biggyesztem kisbetűvel a nevem. Ugyanis ha valaki feltesz az internetre egy rajzot/festményt szignó nélkül, az kb annyi, mintha azt mondaná a nagy internetközsségnek, hogy “tessék, vigyed”. A japán fanart-oknál pedig én eddig még csak nagy ritkán láttam szignót. Persze lehet azzal jönni, hogy a japánok nem szeretnek büszkélkedni, ezért nem teszik oda a nevüket (bár én ezt önmagában hülyeségnek tartom, mert ha nem akar büszkülni, akkor ne mutogassa a neten), és ezt nekünk nyugati bloggereknek kéne megérteni. De miért mindig mi? Miért van az, hogy valami kultúrális különbség van a nyugati világ és Japán között, akkor mindig nekünk kell megértőnek lenni? Félre ne értsen senki, én alapvetően megértő vagyok addig a pontig, amíg azt kérik tőlem, hogy legyen credit a kép alatt, ha lehetséges, de azt már kicsit sokallom, hogy én töltsek el órákat azzal, hogy próbáljam megtalálni a művészt, akitől kérjek engedélyt, és várjak a válaszra, márha kapok. Szóval ezt miért nekem kell megtennem, amikor a művész annyit se hajlandó megtenni, hogy Pixiv-en normálisan tageli a művét? Ráadásul nem is arról van szó, hogy azt állítom, én rajzoltam a képet, vagy hogy árulnám azt, szóval nekem nulla profitom van az egészből, és mivel mindenki tudja, hogy nem én rajzoltam a képet, ezért elismerést sem kapok érte. Szóval ez akkor is lopás, ha tulképpen semmi hasznom nincs belőle?

A másik kérdés, ami felmerült bennem, hogy mi van akkor a külnböző fórumaláírásokkal, avatarokkal? Mert ugye azoknak a nagy része is fanart-ból készül, szóval akkor ott is legyen credit? Őszintén, nem hinném, hogy sok értelme lenne. Mondjuk MAL profilnál, ami ugye már nagyobb, hogyha lehet, akkor ki szoktam írni, hogy ki az eredeti alkotó, de egy 600*140 pixeles kis szarnál baromság lenne szvsz.

Ráadásul, ha japán szigorral vizsgáljuk a témát, akkor minden fanart és doujinshi lopás, mivel nem az eredeti karaktert megalkotó művész kapja az elismerést, hanem az, aki a karaktert a saját stílusára adaptálta. Szvsz ez klasszisokkal rosszabb, mégis ez teljesen elfogadott részükről ugyebár.

Szóval összesítve a véleményem: a japánok alapvetően hülyén viselkednek már megint. Ha azt akarják, hogy ne lopjunk (nem mintha csak tőlük “lopnánk”), akkor szingózzanak, vagy csináljanak egy angol kezelőfelületet a Pixiv-nek. Cserébe mi meg majd kitesszük a credit-et, ha tudjuk.

Advertisements

13 hozzászólás to “Fanart – az internetes lopás legújabb áldozata?”

  1. efti szeptember 8, 2009 - 9:53 de. #

    [Wall of text]

    Nem vagyok jogasz, de kodos jogi emlekeim szerint ha az alkoto nem adja engedelyet az lopas. Nade. Szerzodes, egyezseg sokfelekepp letrejohet emberek es jogi szemelyek kozott, amibol ott a csodalatos kiskapu: a rautalo magatartas. Ezt kihasznalva rengetegszer kotunk mindenfele szerzodeseket, lasd pl atlepjuk a metro bejaratanal a feher vonalat, amivel ugye elfogadjuk a bkv uzletszabalyzatat stb.

    Velemenyem szerint amikor valaki fogja magat es valamilyen kozossegi oldalra felrakja a muveit azzal azt a rautalo magatartast teszi, hogy ime, lassatok, mutassatok meg masnak is stb (amibe velemenyem szerint a kep linkelese is beletartozik) Amig a kepet nem modositod, csak valtozatlan formaban tovabb mutatod, addig szerintem nem kovetsz el jogsertest.

    Persze innen meg jol el lehet melazni rajta hogy az atmeretezes mar serti e az illeto munkajat, vagy sem, de valoszinuleg egy ‘crop’ mar nem fer bele a valtozatlansag fogalmaba.

    Mindenesetre amig legjobb tudasodnak megfeleloen megprobalod az alkoto beleegyezeset (akar utolagos hozzajarulasat) kerni a kephez addig aligha elitelheto a kep hasznalata. Ha nem tetszik neki, majd max leveszed

    [/wall of text]

    • Sunyi Nyufi szeptember 8, 2009 - 10:07 de. #

      Én igazából még a módosítást sem érzem jogsértőnek, mivel a módosítás esetén sem arról van szó, hogy én átszínezem lilára mondjuk az egyik karakter haját, és azt mondom, hogy ezt én rajzoltam, és nem keresek vele pénzt (mert akkor ugye tényleg más lenne a helyzet).

      Mondjuk az interneten alapvetően kevés valós életben használt jogszabály érvényes, mert hát ugye itt valamilyen szinten mindenki Anon, mégha kiírja is, hogy Kis Pistának hívják, senki sem tudja a távolból ellenőrizni, hogy ez igaz-e.

      • efti szeptember 8, 2009 - 11:17 de. #

        Ha ellopom a szomszed biciklijet, az akkor is lopas, ha nem probalom utanna eladni.

        Ettol fuggetlenul a net eseteben, ilyen temakban boven mukodik az ‘felhasznaltam a keped (a keped egy reszet), ha zavar, szolj, leveszem’ eljaras.

        A dologban engem az bosszant, hogy ilyen olyan szervezetek tiszta erobol probalnak olyan emberek neveben eljarni akik erre oket nem kertek. Ha valakinek nem tetszik, hogy a muvei fent vannak mindenfele honlapokon, az majd szol. Tokeletes pelda egyik nagy kedvenc grafikusom, Gary Larson. O irt egy nyilt levelet, amiben arra kert mindenkit hogy ne tegyek kozze a muveit, az o hozzajarulasa nelkul. A legtobb helyrol le is kerultek a far side rajzok.

      • Sunyi Nyufi szeptember 8, 2009 - 11:25 de. #

        Na azért ez nem pont ua, mint ellopni a szomszéd biciglijét. Ez inkább olyan, mint elvinni egy biciglit, ami ott állt a semmi közepén, teljesen őrizetlenül, és még bicigli lakat sem volt rajta.

        De persze én is úgy vagyok vele, ha valamelyik művész szól, hogy az ő műveit ne tegyem ki, akkor leveszem. Természetesen erre kb annyi az esély, minthogy belép csapjon a villám, mert egy japán fanart-os nem pont egy magyar animeblogot fog nézegetni.

  2. 3rr0R szeptember 8, 2009 - 11:13 de. #

    SZVSZ, amíg internet, és SZEMÉLYI Számítógépek vannak, addig már nem is érdemes foglalkozni a Copy-Paste mizériával.
    Számolni kell azzal, amit az ember a netre tesz fel, és nem tartja egy zárt hálózaton belül, az órákon esetleg napokon belül másolatok formájában lábra kel. Mire is találták ki, használták fel az internetet? Gyors információ továbbításra, aminek háló jellegű hálózata van, ne kelljen aggódni, hogy “ha 1 nincs meg, semmi sincs meg”, de ebbe most ne menjünk bele.
    Én azon a véleményen vagyok, ha vmiért pénzt kérnek az: vagy materiális termék legyen (jelen esetben mondhatom az artbook-okat, és ebben az esetben sztem, a könyvből való BESZKENNELÉS lopásnak számíthat), vagy amivel további profitot lehet termelni (megtermel vki vmit, és egy másik személy meg nem fizet a másiknak semmit azért, h ő pénzt tud vele keresni?!)

    Röviden: ami a netre, nyilvánosan felkerül, az ingyenesnek számít, bűntetni meg azt kell, aki ebből hasznot (profitot) húz, pont.

  3. efti szeptember 8, 2009 - 11:24 de. #

    Felig meddig off, de a dolog masik oldala engem jobban bosszant: amikor valamit meg szeretnek venni, de a tulajdonos meg sem probalja eladni. 4 honapja rendeltem meg a Serial Experiments Lain sorozatot eredetiben, a ceg a 4 DVDbol 3at leszallitott, az utolso meg 4 honapja ‘awaiting pickup’, pedig penzt addig nem kap, amig nem szallitotta le.

  4. Boomkin szeptember 8, 2009 - 3:45 du. #

    Én úgy tudom, hogy mostanság mindenféle licenszekkel vágnak fel az emberek, miszerint az alkotónak, ha feltölt egy képet, meg kell adnia, hogy milyen jog szerint terjeszthetik az ő képeit, pl. Creative Commons, stb.
    Ehhez ismerni kell a szerzői jogot, és annak részeit, ha kereskedelmi célra nem használjuk fel, akkor szabadon bármit lehet ez a véleményem, attól a pillanattól kezdve, hogy én a kinyomtatott újságomban az ilető fanartját berakom, akkor elvben a szabad felhasználás szerint kell eljárni (fair use) és ennek a jogi határai önmagában egy labilis téma, főleg Magyarországon, ezért nem lehet objektívan igazságot adni akárkinek is.
    All in all, nyugodtan rakosgassátok a fanartokat, ne adjátok el, neki az csak jó, ha érdekli és megtalálja az oldalad, akkor meg úgyis szól, hogy léci szedd le, ha le akarja szedni, akkor meg mi is a probléma? 😀

  5. mako október 22, 2009 - 1:34 de. #

    “Szóval ezt miért nekem kell megtennem, amikor a művész annyit se hajlandó megtenni, hogy Pixiv-en normálisan tageli a művét?”

    Azért, mert a művésznek nem kötelessége feltételezni, hogy ezt a képét bárki is bárhol használná, és mivel te akarod használni, neked kell utánajárni, kész. Ez van.

    Egyébként… szóval itt azt kéne megérteni, amit feltételeztél, és egyből el is vetettél: a legtöbb doujin rajzoló/sima fanartoló japán egyszerűen NEM szeret büszkélkedni ezekkel a cuccokkal. Az egy dolog, hogy nick-kel írja meg minden, de lehet, hogy ez most furcsa lesz, de sok doujinshit alá se írnak (nincs megadva pl. elérhetőség). És miért nem írják alá? Mert saját maguk szerint sincs “igazi értéke” a dolognak. Bármikor rajzolnak újat, és nem azért rajzolják, hogy a mellüket verjék utána, hanem puszta fanolásból, hogy utána a haverokkal összeüljenek, és egy jót poénkodjanak egymás rajzain, jó hangulatban. De amikor netre kerül a dolog, már nem reklámozzák igazán (nem írják alá, sokszor bezárják az oldalaikat, rengetegszer költöznek, stb.). És ezek után ha valakinek lenyúlják a rajzát, joggal van beparázva, hogy úristen, egy ismeretlen valaki kezébe került a rajza, és hogy az mit fog gondolni róla. Plusz tegyük hozzá, hogy japánban alapból jobban betartják az efféle szabályokat, ez egyszerűen így szokás.

    Persze itteni szemmel nézve, a számítógép másik feléről ez eléggé lehetetlenül hangzik, és én is aláírom, hogy furcsa, de akkor is így van. A doujin rajzolók nem tartják magukat “jó rajzosnak”, mivel “mindenki jól rajzol”. A hivatalos rajzos az más, a mangaka is más, a doujinshikának nincs “tudata” arról, hogy ő fú de jól rajzolna, és most kiteszi a rajzát, és na akkor most mindenki dícsérje őt a neten… ők csak egyszerűen élvezetből rajzolnak, felteszik a képtárukba, és kommentelgetik, hogy iksz ipszilon a doujinjában milyen vicces volt ezzel meg azzal a karakterel és moeee~.

    Nagyon sokat beszélgettem erről japán doujinshi rajzolókkal, és hosszú időn keresztül jöttem rá erre, hogy ez egyszerűen tényleg kulturális különbség. Tegyük hozzá egyébként, hogy ez abból is fakad, hogy nekik meg fogalmuk sincs az egész nyugati fandomról, hogy nekünk mennyire meg kell szenvednünk azért, hogy doujinshi jusson egyáltalán a kezünkbe (nálunk ugye hiába vannak jó rajzosok, ha nincs még ilyen szinten kifejlett doujinshi rajzoló réteg), és hát, anyag híján… még szép, hogy a netről töltjük/ebayen vesszük (miközben mindkettőt ellenzik a doujinshi rajzolók, az ebayt kifejezetten kérik minden doujinukban, hogy ne juttassák és ne adják őket el tovább…). Szóval az ő részükről meg az a probléma, hogy (a saját hibájukon kívül) nincsenek tisztában a nyugati fandom korlátaival (sőt… sokukban fel se merül, hogy “jéé, ennek van fandomja nyugaton is!” o_o). Nem a letöltés világában nőttek fel, hanem a legális beszerzés útján (oké, youtube az ott is dívik persze, meg most nem az elborult otakukról beszélek, akik töltenek is animét – de ők egyébként baromi kevesen vannak Japánban is).

    És mivel legalitáshoz szoktak hozzá, meg jó gyerekek, és betartják a szabályokat, ezért fel se merül igazából bennük, hogy valaki ezeket a rajzokat valahol akár dizájnhoz, vagy bármi máshoz, felhasználná. Egyszerűen ez arra fele nem szokás.

    Most egyébként ezzel nem szent beszédet akartam tartani, csak gondoltam elmesélem, hogy ez hogy néz ki kívülről. (Japánban amúgy meg más problémák vannak, ott nem a lopkodás megy, hanem a doujinshi rajzolók egymás csöndes kiutálása, és sárdobálása… mindenhol van valami :/).

  6. mako október 22, 2009 - 1:43 de. #

    Jah, és a fenti kérdésre még, hogy haszonhúzás, és stb… –> Japánban nem ezért vannak kiakadva a japán rajzolók, hogy esetleg ebből valaki “meggazdagszik” (természetesen senki se gazdagszik meg belőle, de ezt ők se tételezik fel, mivel ahogy írtam, nem is gondolnának arra, hogy ők “jó rajzolók”… ezért van az is, hogy sokan egyszerűen ingyen nyomják a kezedbe, vagy nevetségesen olcsón a doujinshit Japánban – persze ez csak akkor, amikor közvetlen veszed a rajzolótól, Comiketen pl., vagy valamilyen eventen, és nem boltban).

    Ez inkább erkölcsi kérdés a japánok részéről, és nem anyagi. Egyszerűen megszokott kint, hogy az eventeken kézből kézbe megy az “eladás”, tehát nagyon (furcsán hangzik, de…) “intim” a kapcsolat az eladó (doujinshika) és a vevő (fan) közt. Mondhatnánk úgy is, hogy nincs is különbség kettejük közt, mert fan kezéből megy fan kezébe a cucc (és az egész körforgást a rajongás élteti). Épp ezért is furcsa az ottani részől az, ha egy ismeretlen valaki a világháló másik végén kérés nélkül használja/teszi ki a képeket/doujint.

    Na, most már tényleg megyek, és bocs a dupla post-ért, csak gondoltam ezt a gondolatot még leírom ^_^”

    • Sunyi Nyufi október 22, 2009 - 1:57 de. #

      Mivel már majdnem hajnali 3, és kissé beteg is vagyok, ezért nem vagyok benne teljesen biztos, hogy mindent felfogtam (agyam nagyrésze egy papírzsepi halomba települt át), szóval tessék elnézni, ha hülyeséget írok 😀

      Amit írtál az mind szép és jó és érthető. De! Én úgy gondolom, hogy az internet anonimitása miatt nem igazán köthető egyetlen országhoz sem, és eléggé sajátos kultúra jött már létre itt is. Ráadásul a technikailag fejlettebb Japán jóval hamarabb volt az interneten, mint mi, szóval nekik még jobban kéne tudniuk az általános szabályt: Ami az internetre felkerül, az ellopható.
      Én megértem, ha nem akarnak dicsekedni (általában én se szoktam), de szerintem nekik is meg kéne érteniük, hogy mi mit miért teszünk. Mármint, miért van mindig az (nem csak a japánokkal kapcsolatos kérdésekben), hogy nekünk kell elnézőnek és megértőnek lenni, és betartani az ő szabályaikat, ami a világ többsége számára illogikus?
      Persze ott van az érv, hogy mivel a művész japán, nekünk kell alkamazkodni hozzá. De mivel a művész feltölti a képeit az internetre, ezért szerintem evidens, hogy elfogadja azt, hogy más kultúrális háttérrel rendelkező emberek máshogy fognak bánni a művével.

      Az “intim” kapcsolat dolgot még meg is értem. De szerintem nekik is meg kell érteni, hogy internet=anonimitás, szóval az “intim” kapcsolat nehezen létrehozható, főleg ha fennáll velük olyan probléma, hogy mondjuk ő nem tud angolul, mi meg nem tudunk japánul.

      Amúgy könnyen megeshet, hogy mindezt csak azért érzem így perpill, mert az elmúlt napokban kicsit sokan akartak arra kényszeríteni, hogy értsek egyet a nézeteikkel, ahelyett hogy kompromisszumot ajánlottak volna >_>

  7. mako október 23, 2009 - 3:48 du. #

    Ja, én amúgy teljesen megértem amit mondasz, mert ez elég természetes, hogy “így alakult ki” nyugati oldalról (azzal mondjuk továbbra se értek egyet, hogy emailezés meg konkrét rákérdezés nélkül valaki felhasználjon fanartokat az oldalán, vagy bárhol, mert ilyenkor tényleg kötelessége annak aki használni akarja, utánajárni és rákérdezni, még akkor is, ha nehéz/nem válaszolnak neki – hát akkor puff, ez van, ez így etikus. Ugyanez béta verzióban a cosplay: egy eventen senki se fényképezget csak úgy, még akkor se ha simán megtehetné – csak azután, miután elkérte az illető “cosplayes névjegyét”, és külön engedélyt kért rá, netes feltöltéssel együtt. Nálunk ugye ez nem így megy, boldog boldogtalan fényképezget össze-vissza a conokon. De ha kint ezt megpróbálná valaki, mindenki cosplayes megijedne, mert féltenék a képeiket hogy ismeretlenek használják és felteszik a netre, olyanok akiket ők nem ismernek… furcsa, de akkor is ez van.)

    Az is igaz, hogy Japánban hamarabb elterjedt a nethasználat mint itt, de teljesen másmilyen paraméterekkel. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy jobb lenne (sőt… ott ugyanúgy megy a trollkodás, ha nem még kegyetlenebbül mint nyugaton – és pont azért, mert akik élőben rejtegetik magukat, és anonímban nyomulnak a doujinokkal, azok a neten nagyszájúak lesznek, és halálra szívatják egymást – ezért aztán bekövetkezik, hogy a rajzoló a szívatás miatt abbahagyja amit csinál, és elmenekül a fandomból, mert kiutálják…). De sz’al amennyire mi nem ismerjük innen nézve az ottani bevett szokásokat (mint hogy ez a lopás pl. tényleg evidensen “nem szokás”), annyira ők se ismerik a mienket (hogy itt mennyire nehéz beszerezni, minden a netről jön, stb stb… fogalmuk sincs róla). A kettő együtt meg nem “kompatibilis”. Reméljük majd a jövőben ez változni fog, ehhez kell sok-sok event, ahol a nyugati és keleti fandom találkozhat, és kicsit jobban megismerheti, megértheti egymást.

  8. Ms. Tifa október 20, 2011 - 10:59 de. #

    Vagy van mégegy lehetőséged. Ha van rajzos ismerősöd, akkor vele rajzoltatsz, és azt nyugodtan kiteheted. 🙂
    Vagy valakivel megbeszéled, hogy csináljon neked fanartokat a bloghoz, és akkor az a te nyugodt szívvel kiteheted.
    Ha nincs ilyen keresel. 🙂 Nagyon sok jó magyar manga rajzos van, pl deviantarton egy rakattal találsz. 🙂

Trackbacks/Pingbacks

  1. Újra Japán nap Debrecenben « A mordályos nyul blogja - szeptember 24, 2009

    […] bejegyzést Nyufi írásának hatására saját, témába illő rajzokkal illusztráltam. A rajzok… nos, olyanok, […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s